A Dunántúli-dombságban, a Zselic északi részén, a Sarádi-patak mellett található. Tolna megye délnyugati sarkában, három megye (Tolna, Baranya és Somogy) találkozásánál fekszik

A 18. század második felében svábok érkeztek a településre. A második világháború után a németeket kitelepítették, helyükre a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki magyarok érkeztek.

1975-ben került át Baranya megyéből Tolna megyébe.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
2001-ben a lakosok 96%-a magyarnak, kb. 1,5%-a németnek vallotta magát.[3]

1990 (népszámlálás): 325 fő
2001 (népszámlálás): 302 fő
2009: 261 fő
Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 85,5%-a római katolikus és kb. 4,5%-a református vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 10%.[3]

Római katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Pécsi Egyházmegye (püspökség) Dombóvári Esperesi Kerületében lévő Kaposszekcsői plébániához tartozik, mint filia. Római katolikus iskolakápolnájának titulusa: Szent István.

Református egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Dunamelléki Református Egyházkerület Tolna Református Egyházmegyéjébe tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány.

Evangélikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Déli Evangélikus Egyházkerület Tolna-Baranyai Egyházmegyéjében lévő Dombóvár-Kaposszekcső-Csikóstőttős Társult Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Római katolikus (Szent István-) iskolakápolna.
Kőkereszt.
Várrom: Az egykori Daruvár maradványai.